Üzleti terv

 

Az öt, designjában, külső megjelenésében egységes, és tematikájában, tartalmi vonatkozásaiban egymással szoros kapcsolatot alkotó, igen gazdag képanyagot felvonultató könyv, filmtudományi, művészettörténeti és művészetelméleti könyvsorozatként jelentethető meg az igényes olvasóközönség számára.
 
A könyvsorozat első kötete, Lázadás a halál ellen, Salvador Dalí, Luis Buñuel, Andalúziai kutya címen, magyar nyelven látott napvilágot, és a szakmai közönség körében, a magyar egyetemek filmtudománnyal foglalkozó környezetében sikert aratott (bekerült az ajánlott olvasmányok körébe). A könyv második, bővített kiadásának koncepciója, jegyzet és vázlatanyaga elkészült: hozzávetőlegesen egy hónapi írói munkával a fordítói, nyomdai, és egyéb technikai jellegű munkák számára átadható.
A sorozat tervezett, második kötete, Az őrült szerelemtől a szerelem kikristályosodásáig, Salvador Dalí, Luis Buñuel, Aranykor címen, 2011-ben megírása és lektorálásra kerül, könyvkiadó kezébe adható.
A sorozat harmadik, ugyancsak filmtudományi témájú kötete, Buñuel Dalí tükrében, A személy identitása és az oeuvre autonómiája címen, részletes és bőséges jegyzet és vázlatanyaggal előkészített állapotban, a bő egy évet igénybevevő írói munkafolyamat alatt van, közel a megjelenésre kész állapothoz.
A két, művészettörténeti tematikájú, sorozatzáró kötet, Az elrejtett arc, Dalí Keresztes Szent Jánosa, avagy Nárcisz megdicsőülés, és a Salvador Dalí 50 titka – az arcanum kulcsa, Spirituális beavatás Salvador Dalí művészetébe, alaposan előkészített, gazdag jegyzet és vázlatanyaga, ugyancsak késszen áll arra, hogy egy-egy év írói feldolgozó munka után, az olvasókhoz eljusson.
 
A könyvek olvasóközönsége elsősorban egy szélesebb értelemben vett szakmai közönséget jelent. Az egyetemi ifjúság, a filmművészet klasszikusai, a képzőművészet iránt mélyebb érdeklődést mutatók köréből kerülhet ki. Ugyanakkor, megfelelő reklámozással, a széles közönségréteget jelentő, „Dali-rajongók” számára is érdekes olvasmánnyá válhat.
 
Ez az olvasói kör – a könyvsorozatban feldolgozott két életmű, Luis Buñuel és Salvador Dalí személye iránt érdeklődést mutatók köre –, a két művész életpályájából fakadóan, földrajzilag igen különböző helyen található meg.
Dalínak, mint katalán művésznek, és a vele a pályája kezdetén szoros alkotói-, baráti kapcsolatot ápoló Buñuelnek, Barcelonában, ill., mint a „spaniard” művészek közé tartozó, a 27-es generáció meghatározó alakjainak, Madridban, jelentős rajongó-, és olvasótábora van napjainkban is.
Dalínak és Buñuelnek a művészi karrierje egyaránt a 1920-as évek Párizsában, a szürrealizmus központjában kezdődött, ill. bontakozott ki. Buñuelt egyúttal az un. „nagy, francia” alkotói korszaka is Párizshoz köti.
Dalí és Buñuel a Franco-diktatúra, ill. a II. Világháború elől Amerikába, New Yorkba menekült. Dalí már a párizsi időszak vége felé elkezdte építeni nyolc évig tartó amerikai karrierjét: a floridai St. Petersburg rendelkezik az egyik legjelentősebb Dali-gyűjteménnyel. 
Buñuel filmes pályafutása, az ismert okok miatt, Párizs és a köztársasági Spanyolország után, Mexicóban folytatódott, ahol a rendező a mexicói filmipar és filmművészet jelentős alakjává emelkedett.
Dalí az új esztétikáját megfogalmazó, Salvador Dalí titkos élete című könyvét, a Franco-diktatúra cenzúráját kijátszandó, Argentínában jelentette meg.
London és Berlin a szürrealista művészet fontos gyökereivel rendelkezik, ill. ez a két város az európai kultúra olyan jelentős központja, ahol a könyvsorozat iránt minden bizonnyal számottevő érdeklődés mutatkozhat.
És végül Tokyoban, ahol Dalí műveiből hatalmas kiállítást rendeztek 1964-ben, és amelynek anyagát bemutatták Nagojában és Kiotóban is, számottevő a művész életműve iránt érdeklődők köre. Ugyanakkor a könyvsorozat első kötete, a Lázadás a halál ellen, japán vonatkozású fejezetet tartalmaz: a freudi pszichoanalízis iránt fogékony Nagisa Oshima, Érzékek birodalma című filmjének összehasonlító esztétikai elemzést is felhasználja az Andalúziai kutya feldolgozásához.
 
A felsorolt országokban ill. városokban a két művész oeuvre-je jelentős recepciós irodalmat tudhat a magáénak, amely olyan értő, és érdeklődő olvasóközönséget feltételez, amely megfelelő befogadói környezetet jelent a könyvsorozat számára.
 
 
 
 
 

 

 

 

DESIGN

 

Az öt, tematikájában, és tartalmi vonatkozásaiban egymással szoros kapcsolatot alkotó, rendkívül gazdag képanyagot felvonultató könyv összetartozását, könyvsorozat jellegét, külső megjelenésében is kifejezésre juttatja. Azonos betűtípussal készülnek, azonos méretű borítóval. A borítókat összehangolt színvilág jellemzi. A könyveknek egységes, tudatosan kialakított, a tartalmi vonatkozásokra utaló designnal kell megjelenniük.

 

A színek

A három, filmtudományi könyv borítójára, a fekete-fehér színkontraszt a jellemző. A sorozatzáró, két, művészeti témájú könyv borítóját (a borítón megjelenő képek színei mellett), a borító alapszíne, a mély, sötétvörös szín határozza meg.

 

A három szín, a fehér, a fekete, és a vörös az alkimista szimbolika fontos színe, az ember szellemi átalakulásának állomásait fejezi ki. A fehér (albedo) a megtisztulást, a látszatok világának tarkaságától, a szellemi tisztaság felé fordulást jelképezi. A fekete (negrido), a megformálatlan anyagba, a materia primába való alámerülésre, a vágyak által űzött léleknek a megsemmisülésére utal. A vörös (rubedo), a solificatiónak, a megvilágosodásnak, a szellem uralma alá került léleknek a jelképe.

A huszadik századi avandtgarde, a dadaizmus és a szürrealizmus, az ezoterikus hagyomány folytatója. Az alkimista a lázadó archetípusa. Az alkímia az európai kultúrkörben uralkodó katolicizmus populáris szellemiségével szemben megfogalmazott individualista, hermetikus tanítás, amely az egyén felelősségét hangsúlyozza szellemi felemelkedésének megvalósításában. Ez az ezoterikus hagyomány olyan nevekhez köthető, mint pl. Hermész Triszmegisztosz, Plótinosz, Hérakleitosz, Raimundus Lullus, Jakob Böhme, Isaac Newton, Johann Wolfgang von Goethe.

André Breton, a szürrealista mozgalom vezére, és a szürrealisták, a szellem totális forradalmát tűzték ki céljukul. Ehhez a célhoz, a marxista filozófia egyik alapját jelentő, hegeli dialektikát, a freudi pszichoanalízist, és az alkimista szellemi hagyományt kívánta ötvözni.

Dalí művészetét ugyancsak áthatja az alkímiai hagyományra történő utalás, számos alkalommal hivatkozik pl. Hérakleitoszra, és Lullusra, a katalán gondolkodóra.

A könyvsorozat borítóinak színválasztása ez előtt a szellemi hagyomány előtt kíván tisztelegni.

 

A számok

A sorozatot alkotó könyvek száma (öt), és a színes, ill. fekete-fehér könyvek száma (három, ill. kettő), ugyancsak szimbolikus tartalmat hordoz. A Dalí által kedvelt püthagoreusi számmisztika számainak, az ötnek, a háromnak, a kettőnek és az egynek a szimbolikáját fedezhetjük fel benne.

Az egy az eredendő, ősi egységnek, a teljességnek, a kezdetnek és a végnek a szimbóluma. Térgeometriai megfelelője a gömb – Dalí esztétikájának alapelvét hordozó forma, melyet a reá jellemző módon, a szürrealista dialektikus gondolkodás jegyében, gyakran kettéosztottságában, az ember alfelének, a fenéknek a hemiszféráiban ábrázolta. Ha az egységes könyvsorozatot alkotó könyvek számát, az ötöt összeadjuk a hárommal (fehér könyvek) és a kettővel (vörös könyvek), tizet kapunk: a Dekász a püthagoreusi számmisztika középpontjában álló szám, az isteni és az emberi rend képviselője, az univerzum, a kozmikus teremtés, a tökéletesség kifejezője.

Az öt könyv az ötös számnak, a háromnak és a kettőnek az összegeként, mint a nász jelképe, egyidejűleg feminin és maszkulin tulajdonsággal rendelkezik, az analízisnek (kettő) és a szintézisnek (három) elvét hordozza. Ugyanakkor az öt a quinta essentia, az ötödik elem, az átlényegülés száma is. Az öt a Dekásznak, a makrokozmosz számának a fele, a mikrokozmosznak, az embernek a megjelenítője. A pentagramma az aranymetszés, a tökéletes harmónia elvét hordozza. Az arany, mely Dalí mitológiájában meghatározó helyet foglal el, az alkimisták aranyára utal, az aurum nostrumra, az átszellemült ember jelképére. „Aurum nostrum, non et aurum vulgi” – a mi aranyunk, nem a tömegek aranya: az alkimista hitvallás azt az elitista szemléletet hordozza, amely jellemzi a szürrealista szellemiséget is, ellentétben korának politikai tömegmozgalmainak kollektivista eszméivel.

 

Összegzés

A sorozat utolsó kötetének, a Dalí 50 titka borítóján megjelenő Dalí festmény, A negyedik dimenzió nyomában (1979), az idős mesternek – többek közt – a püthagoreusi számmisztikát felhasználó, valamint a fekete-fehér ellentétpárt megjelenítő motívumait tartalmazza, mintegy összefoglalóját adja a művész ars poeticájának, a kozmosz ember általi átszellemítésére irányuló, a romantikus hagyományba illeszkedő törekvéseinek.

A könyvsorozat designjának szigorú, szimbolikus formarendje, a könyveknek ez a külső, szemmel látható világa és a belső, szellemi tartalma, szoros, szerkezeti egységet alkot, biztosítva ezáltal a klasszikus esztétikai elv megvalósulását, a formának és a tartalomnak az egységét.